Tisztázzuk az elején! Bizonyára néhányan rengeteget dolgoztak azért, hogy a Bakonyvasút napja élmény és emlék legyen az utasoknak - köztük a sok gyermeknek - és a vasútbarátoknak egyaránt. Ők elismerést érdemelnek.
Nekem azonban füst ment a szemembe. Nem tudom hogy történhetett, hiszen a 324-es gőzös ott maradt Tatabányán, a "svéd acél" meg nem füstöl annyira. Persze a Nohab is nagyszerű mozdony, de ugye ha az ember fia magyaros szűzérmékre készült, a rántott borda mégsem ugyanaz az élmény.
