Nyugaton a helyzet...

Talán az ifjabbak nem is tudják, hogy mit jelentenek a "nyugat kapuja" vagy a "szabadság kapuja" közhelyszerű kifejezések.  Szerencsére ma már többnyire megállás nélkül hajthatunk át Hegyeshalomnál Ausztria felé. Sőt a vonatoknak is legfeljebb személyzetük változik és gépcsere nélkül haladhatnak tovább az ÖBB (Osztrák Szövetségi Vasutak) vonalain. 

Az 1-es (Budapest - Hegyeshalom) vonal - a sok nemzetközi járat miatt - hálás téma a vasútfotósok számára. 

Nemcsak az utazásnak jött el az ideje, hanem annak is, hogy kipróbáljam az otthoni jegyvásárlás és és nyomtatás lehetőségét. Kifogástalanul működött ez a szolgáltatás,  a vonatokon sem volt gond a kinyomtatott jegyekkel. Szerencsésebb lenne kisebb formátum, mert nem mindig utazik az ember aktatáskával, hogy gyűrődésmentésen tárolja a jegyeit. 

A térkép a 
© OpenStreetMap közreműködői, CC BY-SA
segítségével készült

Talán nem szép ez egy informatikustól, de annyira nem bíztam  a modern technikában, hogy csak a telefonomon tárolva vigyem magammal az utazásra jogosító dokumentumokat. Persze a jó öreg kéregjegyre nem férne rá a megfelelő méretű QR kód. (Mondhatnám nagyképűen: micsoda történelmi távlatot sikerült átívelnem az előző mondatban.)

Visszatérve az utazásra az első szakasz Veszprém - Győr nem okozott meglepetést. A BZ motorkocsi menetrendszerűen teljesítette a feladatát, a Bakony most is gyönyörű volt, bár egy kis hó még hangulatosabbá tenné. Pannonhalmát pedig a köd miatt nem láttam.  

A Rába parti városból egy  Bombardier gyártmányú Talent motorvonattal utazhattam tovább, amiből csupán 10 darabot szerzett be a MÁV. Úgy tűnik sikerült megoldani a korábban jelentkező fék- és hajtómű problémákat. Most Győr és Királyhida (Bruck an der Leitha ) közötti Euro Regio járatokat szolgálják ki ezek a járművek.

A határállomáson is ködös szürke idő nehezítette a fotózást, de sikerült lefilmeznem - blogom névadójának - egy Railjet vonatnak az indulását. 

Végre készíthettem saját fotót az egyik nagy kedvencemről, az  MRCE Dispolok fekete színeiben pompázó Siemens ES64U2 mozdonyáról (amit nálunk Taurusnak hívnak).  A Dispolok eredetileg a Siemens leányvállalataként mozdonyok bérbeadásával (lízingelésével) foglakozott. 

Néhány éve átvette a céget a japán Mitsui és Európában (hollandiai központtal) továbbra is végzik a tevékenységüket MRCE (Mitsui Rail Capital Europe) néven.

Volt szerencsém a GYSEV  osztrák gyártmányú Jenbacher motorvonatához is, ami Csornára indult éppen.

Túl egyszerű lett volna Győrből egyenesen hazajönni. Ezért "kis kerülőt" tettem Celldömölk felé. Szépen felújították a vasútállomás épületét. Az egyébként udvarias és korrekt vasútőr tőlem tudta meg, hogy az utasforgalom számára megnyitott területen már nem kell külön engedély a fotózáshoz.

Celldömölk esti fényben

Végül MÁV (most is) emlékeztetett rá, hogy miért ne válasszam a tömegközlekedést ha sietek. Hazafelé a  Celldömölkről 18:40-kor induló szombathelyi gyors Bobán egy órát várt a Zalaegerszegről érkező másik felére, ami állítólag mozdonyhiba miatt késett. Biztosan bosszantott volna  a dolog ha például egy távoli helyre igyekeztem volna (pl. egy budapesti átszállással), de ugye kedvtelésből utazni egészen más.